1. Álljunk egyenesen, vállszélességű terpeszben, a medence kissé előrebillen, a fej egyenesen előrenéz, a szemek a távolba néznek. Oldalsó könyökemelés következik mellmagasságba, az alkarok és a kezek a mellkas közepe felé mutatnak, az ujjak lazán behajlítva a mellkashoz érnek. Lélegezzünk többször mélyen ki és be.

2. Lassan tárjuk szét karjainkat, mintha egy hatalmas irattekercset hajtanánk szét. A kezeket nyújtsuk ki oldalra, amennyire csak lehetséges, hogy a mellkas táguljon ki. A tenyerek előrenéznek. A kar kitárása közben érezzük, ahogy a testünket átjáró energia a két testfélbe irányul. A középvonalban található vékony csatorna a nyújtás hatására kiszélesedik, a benne áramló energia szabadabban tud mozogni. Néhány mély belélegzés után képzeljük el, hogy az energia a jobb és bal kéz között ide-oda áramlik, és egyre jobban kiegyenlítődik. Az egész test energiamezője harmonizálódik és kitágul.

3. Karhajlítás, a kezek az eredeti helyzetbe térnek vissza, de most a vállak és a fej előrehajolnak. Ettől a nyak és a váll izmai megfeszülnek, ami által feloldódnak az energiablokkok. Tartsuk ki ezt a testhelyzetet néhány mély lélegzetvétel erejéig.

4. Ismételjük meg a gyakorlatot legalább tizenötször, és fejezzük be a sorozatot az 1. testhelyzettel.